Iroda:
1015 Budapest, Donáti u. 7/a
Postacím: 1251 Budapest, Pf. 70.
Telefon / Fax: 36/1/201-1011
magyar.ormeny@t-online.hu
Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület kulturális tevékenysége, valamint az örmény önkormányzatiság Magyarországon
Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület kulturális tevékenysége, valamint az örmény önkormányzatiság Magyarországon
1994-2015
1. ciklus (1994-1998)
Az akkor elsőként indított kisebbségi önkormányzatokban a történelmi örménység, a magyarörmények együtt hozták létre helyi önkormányzataikat a Szovjetunió utódállamaiból nemrég – a 20. sz. utolsó évtizedeiben hazánkba érkezett örményekkel. Céljuk volt egyrészt az erdélyi örmény identitás fenntartása, az örmény katolikus hitélet megőrzése, az örmény hagyományok és kultúra megismertetése, másrészt az örmény nyelv, valamint az ősi örmény történelem és kultúra megismerése, megismertetése az újonnan betelepült örménység által. A választások során a magyarörmények dicső múltját ismerő magyar állampolgárok 36 ezer szavazatot adtak le az örmény önkormányzatokra, ezzel a 13 elismert nemzetiség között a 6. helyet érték el az örmények a választók akaratából.
Már a második évben „A mór megtette kötelességét, a mór mehet!” közmondás velük is megtörtént, ellenük fordultak a testvérként befogadottak azzal, hogy az erdélyi örménység nem örmény, nem beszélik az örmény nyelvet, csak az állami juttatásért állítják azt, hogy örmények. Elindították az „etnobiznisz” jelzőt az erdélyi örmény képviselőkre vonatkoztatva, amelyet a nemzetiségi csúcsszervek és vezetőik is átvettek. Kemény időszak volt, hiszen pártállami módszerekkel próbálták kirekeszteni a történelmi örménységet az őket megillető státuszból, azok után, hogy általuk vált lehetővé az örmény önkormányzatokban való részvételük (feltétel volt már akkor is, hogy több mint 100 éve honos és számszerű, valamint kultúráját őrző nemzetiség alakíthatott önkormányzatokat).
Mindezek ellenére kitartó munkával az első ciklus első felében sikerült a pártállami időkben szétvert örmény közösséget feléleszteni, az örmény kultúrát bemutatni a nagyszámú szavazóiknak a Velünk élő kultúrák: Örmények (1996) című kiállításukon, valamint felvenni a kapcsolatot Erdélyben élő örmény civil közösségekkel, egyházközségekkel. Megszervezték a képviselők számára az erdélyi találkozókat, kapcsolatokat, meglátogatták közösen az örmény egyházközségeket (Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós, Csíkszépvíz).
Első évtől kezdve részt vettek az örmény katolikus búcsúkon az erdélyi örmény városokban és anyagilag is segítették egyházközségeiket, templomaikat, temetőiket együttműködési megállapodások keretében.
1996-tól megindult az erdélyi magyarörmények ellen a „keleti” örmények támadása, próbálták minden vonalon az elnök (dr. Issekutz Sarolta) személyét ellehetetleníteni, miután ő irányította a II. kerületen kívül a Fővárosi Örmény Önkormányzatot és az Országos Örmény Önkormányzat alelnöke is volt. Ő volt ugyanis az, aki szervezte és létrehozta az önkormányzatokat és a kapcsolattartást, a kultúra bemutatását, stb.
Ettől kezdve nagy ellenszélben kellett dolgozniuk minden helyi önkormányzatban is a kultúra, az identitás megőrzése terén, miután a politika is átvette „az az örmény, aki beszéli az örmény nyelvet” hamis állítást.
Az elnöknek 1996 márciusában sikerült létrehoznia a Fővárosi Örmény Klubot, az ország egyetlen közösséget összetartó fórumát, amely azóta is minden hónap harmadik csütörtökén (2015-től minden második hónapban - pénzhiány miatt) örmény tárgyú kulturális műsorral hívja és várja a közösség tagjait, 20. éve változatlan sikerrel.
1997 februárban az elnök létrehozta a nemzetiségpolitikától független Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület (EÖGYKE) civil szervezetet, mely az örmény közösség megszervezésével és összetartásával, az örmény kultúrával, a hagyományok megmentésével, a családfák kutatásával, a hitélet megőrzésével, a Fővárosi Örmény Klub rendezvényeinek szervezésével, az erdélyi szervezetekkel való együttműködési megállapodásokon alapuló közös működéssel, az örmény templomaik, temetőik megmentésével, az Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek (EÖGY füzetek) beindításával (1997), az Erdélyi Örmény Múzeum könyvsorozat (1998) elindításával foglalkozott és azóta is végzi ezen feladatait. Már 1997-ben megrendezték az első magyarörmény nemzetközi konferenciát – Az örmény katolikus egyház története és művészete -, amelynek 20 külhoni küldötte igazolta sikerüket, valamint a megjelent konferenciakötet is.

2. ciklus (1998-2002)
1998-ban a választásokon az EÖGYKE szép sikereket ért el, sikerült csak EÖGYKE képviselőkből megalakítani sok kerületi örmény önkormányzatot.
De ekkor a „keleti” örmények részéről megindult a magyarörmények örmény katolikus egyháza, temploma elleni támadás. 1996-ban a „keleti” testvérek egy hamis örmény katolikus egyházközségi választással létrehoztak egy illegitim egyháztanácsot, majd 1998-ban az illegitim egyháztanácsosok egy új álegyházat alapítottak Magyarországi Örmény Egyház néven a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészségen (XI. ker. Orlay u. 6.) és elfoglalták az örmény katolikus templomot, plébániát. Az örmény katolikusokat ezt követően nem engedték be saját Plébániájukba, templomukba, múzeumukba.
Az EÖGYKE, a II. kerületi Örmény Önkormányzat és a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke (dr. Issekutz Sarolta) a Római Katolikus Egyház segítségével elindította az örmény katolikus egyházi ingatlan és műtárgy együttese visszaszerzését. Megszervezte a múzeum közgyűjteményi leltározását, megmentését. Sikeresen megoldották a Plébánia és templom, múzeum birtokbavételét és zárolását idegenek elől. Végül az elnök az egyházi ingatlant és közgyűjteményt 10 éves harc eredményeként, per útján 2008-ban visszaszerezte az örmény katolikusok számára.
1999-ben megszervezték a 2. nemzetközi konferenciát a kolozsvári Armenia Örménymagyar Baráti Társaság társszervezettel Szamosújváron: Az erdélyi magyarörmények társadalmi szerepe, örmény katolikus egyháza és identitástudata régen és ma címmel, 2000-ben Budapesten a Millennium tiszteletére megrendezték a 3. nemzetközi konferenciát A 300 éves örmény szertartású római katolikus egyház és közösségei Magyarhonban régen és ma címmel 57 külhoni küldöttel-előadóval, 2001-ben pedig a 4. konferenciát Kolozsváron – Szamosújváron az Örménymagyarok, akik hatottak, alkottak, gyarapítottak, hogy a haza fényre derüljön és kincses legyen. E többnapos konferenciák anyaga konferenciakötetekben kerültek rögzítésre fotótárral együtt az egyesület kiadásában. 2002-ben a 150 éve született Petelei István magyarörmény író, szociológus tiszteletére rendeztek ugyancsak nemzetközi konferenciát Kolozsváron, Marosvásárhelyen.
Római katolikus templomokban hangversenyeket rendeztek 1998-ban: Városmajori Jézus Szíve plébánia templomban, a Pasaréti Páduai Szent Antal templomban zenei és irodalmi megemlékezést az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján, továbbá a Szent Imre plébániatemplomban.
Beindult az egyesület kiállítás sorozata, elsőként a II. kerületben. Valamennyi kiállítás az örmény kultúra egy-egy szeletét mutatta be: Szemelvények a magyarörmény múltból, családi archívumok alapján (1998,1999) állandóan bővülő kiállításként a magyarörmény családokat bemutatva családfák, fényképek, dokumentumok (gyászjelentések, újságcikkek, stb.) útján. Az Örmény Genocídium kiállítást elsőként rendezték meg 1999-ben: Örmények a Délvidéken, 1848-49 (2000); Örmény származású magyar nemesi családok címerei (2000); Ezeréves keresztény államiságunk (2001) magyarörmény festő- és iparművészek kiállítása; Szabó László: Arménia, Anatólia, Levante fotókiállítás (2001); Örményekről nyomtatásban, az örmény történelem és kultúra évszázadai (2001) fotó és könyvek kiállítása 2001-ben; megemlékeztek Az 1848-49-es szabadságharc magyarörmény hőseiről (2001); Hol sírjaink domborulnak – örmény temetők fotókiállítás (2002); Örmény arcok, örmény szemek (2002); bemutattuk az örmény ősök letelepedésének történetét az erdélyi területen, az örmény városok alapítását, az örmény katolikus egyház erdélyi, bécsi és velencei szervezeteit;
1998-2002-ig 7 könyv látott napvilágot az Erdélyi Örmény Múzeum sorozat részeként, köztük 4 konferenciakötet. Legnagyobb sikert az elnök által már 10 éve folytatott genealógiai kutatás, gyűjtés eredménye, Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája c. könyv megjelenése jelentett 2000-ben.
A Fővárosi Örmény Klub rendezvényei nagy tömegeket vonzott, megismertette a velünk élő hírességeket (Lászlóffy Aladár költő, író; Vákár Tibor építészmérnök, képzőművész; Kányádi Sándor költő; Petrás Mária szobrászművész-népi énekes; Jankovics Marcell és Gyulai Líviusz rajzfilmesek, grafikusok; Gross Arnold grafikusművész, stb.), bemutatták örmény tárgyú filmjeiket, hangversenyeket rendeztek.
Az EÖGY füzetek egyre bővülő oldalszámmal és megjelenési darabszámmal ismertette a múlt és jelen történéseit, tanulmányokat jelentetett meg a történelem és kultúra területéről. Ekkor már a füzetek eljutott rendszeresen az erdélyi olvasókhoz is nagy számban, valamint nagyobb közgyűjteményekhez Magyarországon és Erdélyben.

3. ciklus (2002-2006)
Az EÖGYKE megőrizte a nagy ellenszél ellenére is a kerületi Örmény Önkormányzatait és a Fővárosi Örmény Önkormányzatot, így nyugodt munkával végezték feladataikat.
A ciklus legfontosabb sikere volt, hogy sikerült az elnöknek megszervezni a személyes kapcsolatot Örményország hivatalos kulturális intézményeivel és megszerveznie az EÖGYKE képviselők számára az őshaza megismerését 2005-ben egy 13 napos hivatalos látogatás keretében. 150 könyvet vittek a jereváni nemzeti könyvtár, a Matenadaran kézirattár és a Tudományos Akadémia számára az erdélyi örmény történelmet, a jelent és kultúrájukat bemutató tartalommal (magyarországi és erdélyi kiadványokból), Jerevánban 2 kiállítást rendeztek és egy bemutatkozó kulturális műsort, hangversenyt. A látogatás fotóanyagát az Örményországban jártunk. Az örmény népművészet (2005), valamint a Szemelvények az örmény kultúrából. Örményország képekben (2006) c. kiállításokon mutatták be nagy sikerrel. Az elnök beszerzett több örmény népművészeti ruhát is az őshazában, hogy bemutathassák itthon is az örmény népviselet gazdagságát kiállításaikon, rendezvényeiken.
Ebben a ciklusban mutatták be Az Örmény díszítő művészet – kőben, fában, üvegben, kerámiában, csipkében…c. igen gazdag kiállítást (2003), az Örmény kódexművészet a XIII-XIV. században c. kiállításukat az örményországi úton beszerzett szakkönyvek segítségével, Szabó László fotóművész: Örmény templomok, kolostorok (2004) c. fotókiállítását, Vákár Tibor építészmérnök, képzőművész Székelyföld építész szemmel és az Örmény Genocídium ihlette Ararát szimfónia c. kiállítását (2004).
Két könyvet és egy falinaptárt jelentettek meg 2005-ben az Örmény Genocídium 90. évfordulója tiszteletére 3 nyelven, Lászlóffy Aladár (erre az alkalomra írott) verseivel, Szabó László fotóművész Musza Dag képeivel illusztrálva.

4. ciklus (2006-2010)
Ismét sikerült a magyarörmények önkormányzatait létrehozni az EÖGYKE képviselőiből, akiknek örmény önkormányzatai mind részt vettek az EÖGYKE elnöke által szervezett Örmény Kultúra Hete 2007. április 19-április 25-ig rendezvénysorozatban, a 2. Örmény Kultúra Hete 2008. április 17-25-ig rendezvénysorozatban, önálló Örmény filmnap megrendezésével, majd a „335 éve Magyarhonban” nemzetközi konferencia megrendezésében, a 3. Örmény Kultúra Hete 2009. június 17-23. rendezvénysorozatban a Marczibányi téri Művelődési Központ helyszínen sajtótájékoztatóval, kulturális műsorral és könyvbemutatóval, valamint Szabó László: ARMÉNIA II. Képek a történelmi Örményország területéről (2009) c. fotókiállítással, végül zenés könyvbemutatóval és rendezvényzáró zenés erdélyi örmény vacsorával.
A ciklus további kiállításai: Tutsek János fotóművész életmű kiállítása (2007); Ecsmiadzin kincsei fotókiállítás (2008), mely több kerületben és Erdélyben is járt; Örmény arcok, örmény szemek, örmény genealógia képírásban (2008), Örmény miniatúrák (2009); Kőország – az 1710 éves örmény keresztény egyház építészeti emlékei;.
2009-ben végre megnyitásra kerülhetett a Budapesti Örmény Katolikus Közgyűjtemény felújított és újrarendezett formában a XI. ker. Orlay u. 6. szám alatti egyházi ingatlanukban.
E ciklusban 6 könyv kiadására került sor az Erdélyi Örmény Múzeum sorozat részeként.

2007-ben az elnök átvehette az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület gazdag kulturális tevékenységéért elnyert Pro Cultura Minoritatum Hungariae kisebbségi díjat.

5. ciklus (2010-2014)
Kiállítások: Szabó László: Örmény templomok, várak (2010) c. fotókiállítás; Örmény eredetű magyar nemesi családok címerei (2011) – e bővített kiállításuk egyedülálló módon színesben 63 festett családi címer bemutatását jelentette; Örmény arcok, örmény szemek (2012) c. fotókiállítás bővített változatban mutatta be az erdélyi örmény családokat; Kali Kinga: Felfalni Arméniát, fotó- és szövegkiállítás Örményországról (2013) c. kiállítás újdonságként a szép örményországi fotók ihlette irodalmi szövegekkel együtt jelent meg; Távol az Araráttól – Örmény kultúra a Kárpát-medencében (2013) c. igen gazdag kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum rendezésében az Egyesület által összegyűjtött anyagi és tárgyi támogatásból valósulhatott meg, több éves előkészület után; Magyarörmény kultúra, magyarörmény identitás – Húsz esztendő a II. kerületi örmények szolgálatában (2014).
Ebben a ciklusban 4 könyv, illetve DVD kiadvány jelent meg az Erdélyi Örmény Múzeum sorozatban.

Az elnök 17 éve tartó küzdelme után 2011-ben a Magyar Országgyűlés elfogadta az új nemzetiségi törvényt, amelyben elismerte, hogy a több száz éves magyarhoni örmény diaszpóra magyar anyanyelvű, tehát a hazai örmény nemzetiség örmény és magyar nyelvű (2011. évi CLXXIX. tv. A nemzetiségek jogairól).
2011 decemberében dr. Issekutz Sarolta átvehette a Magyar Parlamentben a Kisebbségekért Díj Hazai Kisebbségekért Tagozata állami elismerést, majd 2014. decemberében az Egyesület elnökeként a Nemzetiségekért díjat az Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek ingyenes információs és kulturális folyóirat közel 20 éves kiadásáért.


6. ciklus (2014- )
A 2014. őszi választásokat az új törvény nemzetiségi törvény alapján azokon a helyeken kellett kiírni, amely településeken a 2011. évi népszámlálási adatok minimum 25 fő örmény részvételét igazolták (örmény anyanyelv, örmény kulturális kötődés, örmény katolikus vallása…), majd a településen az örmény kötődésűek regisztráltatták magukat az örmény nemzetiségi választói névjegyzékben. Ekkor derült ki, hogy 10 olyan településen nem lehetett kiírni a választásokat, ahol az előző ciklusban már volt örmény nemzetiségi önkormányzat, bár örmény identitást felvállaló személy nem, vagy csak csekély létszámban. Ezen megszűnt örmény önkormányzatokat mind a későbben felsorolt három, választási koalícióban szereplő egyesület alapította!
A 2014. őszi örmény nemzetiségi választások eredményeként 32 települési/kerületi örmény nemzetiségi önkormányzat, Fővárosi Örmény Önkormányzat, valamint Országos Örmény Önkormányzat jött létre.
Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület jelölőszervezet Budapest 6 kerületében (I., II., IX., XII., XIV., XV. kerületek), Miskolcon és Szegeden, valamint a Fővárosi Örmény Önkormányzatban tudott sikert aratni, további két kerületben 1-1 képviselőt állítani. Az Országos Örmény Önkormányzatban 7 képviselői helyet szerzett meg.
Az „örmény örmények” (főleg a XX. század utolsó harmadától hazánkba jobb élet reményében bevándorolt örmények: az Armenia Népe Kulturális Egyesület – Kilikia Kulturális Egyesület – Örmény Ifjúsági Egyesület közös jelölteket állított) a választási eredményeket törvénysértő módszerekkel befolyásolták, amely miatt bűnügyi eljárások vannak folyamatban. 20 települési/kerületi önkormányzatot hoztak létre választási koalícióban, valamint az Országos Örmény Önkormányzatban 8 mandátumot szereztek.
A többi önkormányzat kis egyesületek által bejuttatott képviselőiből alakult.
A 15 fős Országos Örmény Önkormányzat második ciklus óta olyan „örmény-örmény” elnökkel és 2 alelnökkel, 1 fős többséggel működik törvénytelenül, akik a hazai magyar anyanyelvű örménységet, a történelmi örményeket - akiknek köszönhető az örmény önkormányzatiság - nem tartják örménynek, ezért kirekesztik őket a működésből. A Budapest Főváros Kormányhivatala és az Állami Számvevőszék korábban és most is megállapította, hogy törvénysértő a működésük, azonban semmiféle intézkedés nem történt eddig ennek megszüntetésére.
2015. szeptember dr. Issekutz Sarolta
<< vissza
Copyright © Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, 2007 Minden jog fenntartva!